Rhytidocephalus

Rhytidocephalus

Kell-e nekünk a vallás?

2022. április 19. - Rhytidocephalus

Alapfelvetés: a vallás gúzsba köti a gondolkodást.

A vallásos tudósok, művészek nem a vallás segítségével vagy közömbössége mellett tudtak nagyot alkotni, hanem sokkal inkább a vallás ellenében. Sokan kegyetlen árat is fizettek érte. Giordano Bruno, Galilei. Sőt, nem is kell olyan messze visszamenni, hiszen Salman Rushdie-t a versei miatt kiközösítették és fatvát hirdettek ki rá (tehát bárki büntetlenül megölhette őt). A kereszténység sem dicsekedhet azzal, hogy kimászott volna a középkorból, hiszen Alan Turing az önkényesen értelmezett vallási tételek és az ezek miatt kiszabott megaláztatások miatt menekült öngyilkosságba 1954-ben.

A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ahol a vallás fanatizálódik, ott a tudomány szenved. Egy évezreddel ezelőtt a tudományos világ központja Arábia, az iszlám világ volt. Egészen pontosan 800-tól 1100-ig számolják az „iszlám aranykorát”. Matematikában, lírában, prózában, mezőgazdaságban, csillagászatban hihetetlen alkotások, előrelépések születtek. Arábia akkor meglehetősen szabad volt, számos vallás szabadon élhetett együtt, a vallási előírásokat lezserül kezelték, a különféle vallásokhoz tartozó emberek probléma nélkül le tudtak ülni együtt, egy-egy tudományos kérdést megvitatni, együtt gondolkodni. Nem a vallásról beszéltek, hanem tudományról, művészetről. Kitalálták az algebrát (az algebra és az algoritmus arab eredetű szó), csillagászati felfedezéseket tettek, vegyészkedtek (az alkímia és a kémia is arab eredetű szó) és rengeteg mással foglalkoztak – igazi emberi kíváncsisággal és tudásvággyal. Ahogy ma az angol számít a tudomány egyetemes nyelvének, a reneszánszban a latin, úgy ebben az időszakban az arab volt ez a nyelv. Lefordították arabra az ókori gondolkodók, filozófusok, matematikusok műveit. Ők terjesztették el (mert roppant kényelmes és célszerű volt) az arab számjegyek használatát, ezt máig használjuk, és gyerekeinknek ezt tanítjuk. Ők ismertették meg Európával a nulla (zérus) számjegyet. Az akkori iszlám világ nevezte el a megfigyelt csillagok kétharmadát, ezeket ma is ezeken a neveken ismerjük.

Ugyanez az időszak Európában a tudomány legsötétebb időszaka volt, gyakorlatilag alig volt előrelépés a tudományokban. Volt viszont vasszigorral betartott vallási szabályzat, inkvizíció, kínzások, boszorkányégetések, később a keresztes hadjáratok...

Sajnos az arab tudomány felívelése megtört. 1100 körül kezdetét vette egy fanatikus vallásos irányzat. Egy imám, Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli jelent meg a színen. Szabálykönyvbe ültette, hogy ki számít jó muszlimnak. Al-Gazáli a részletes útmutatójában azt is kifejtette, hogy matematikával foglalkozni a sátán műve, valamint, hogy a természet jelenségei Allah akaratát követik. Ez nyilvánvalóan azt eredményezte, hogy a kíváncsiságnak és az okok keresésének nem maradt helye, hiszen mindent Allah akarata magyarázott, és megvetendő, elítélendő cselekménynek számított ezek után további okokat keresgélni. Mivel Al-Ghazali tekintélyes befolyást szerzett vezetői körökben, elképzelését terjeszteni tudta és végül rákényszerítette azokat a teljes iszlám világra. Ezzel vége is szakadt ennek a ragyogó, az emberi tudást és kíváncsiságot ünneplő korszaknak.

Az iszlám világ azóta se tudott kiemelkedni ebből. Európában egy idő után enyhült a vallás szigora (szétforgácsolódott, veszített jelentőségéből), és a tudományok azonnal szárba szökkentek. A zsidóság, amely néhány fanatikus csoporton kívül gyakorlatilag szakított a vallással és szabad társadalommá vált, mára a világ összes tudományos Nobel-díjának a 25%-át hozza. Ezzel szemben az iszlám világ összesen három tudományos Nobel-díjat tud felmutatni. Kb 18 millió zsidó van a világon és 1300 millió muszlim...


A vallás ezért veszélyes, mérgező, elnyomó. Akiket gyerekkoruk óta valamelyik vallás doktrínáin neveltek fel, talán észre sem veszik, hogy kiölték belőlük az egyik legfontosabb emberi tulajdonságot, a kíváncsiságot, az okok keresését, az okos kritikát.

A mai iszlám világ fanatikus, dogmatikus, ellentmondásokat nem tűrően vallásos. Ennek az az eredménye, hogy a világ népességének egyhatoda nem vesz részt a tudományos gondolkodásban. Vajon hány ragyogó felfedezés és csodálatos gondolat veszett oda az eltelt sötét évszázadok alatt?

És ne essünk abba a hibába, hogy a mai „felvilágosult” kereszténység mellett a tudósoknak, művészeknek nem kell szembesülniük a régi korok korlátaival. Talán kevésbé vág a zabla, talán kisebb a szemellenző, de amíg vallás létezik, a zabla és a szemellenző is ott lesz.

 

„Gyűjtsd a tudást, mert láthatod pusztul minden e földön, s csak a szellemi kincs élheti túl a halált!”
Sylvester János

„A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”
Plutarkhosz

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rhytidocephalus.blog.hu/api/trackback/id/tr5017811551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása