Fogalomtisztázás

Ateista az, aki egyszerűen tagadja bármilyen isten létezését.

Agnosztikus az, aki azt mondja, hogy nem lát semmilyen bizonyítékot valamilyen isten létezésére, de ha megfelelő bizonyítékkal szolgálnak neki erről, akkor természetesen hinni fog benne. Vagy egy másik definíció szerint (ettől nem sokban különbözik, és ebből le is vezethető), hogy az agnosztikus nem hiszi, hogy bizonyítani lehet egy természetfeletti hatalom létezését.

Igazából maga az „ateista” megnevezés értelmetlen, mert szükségtelen és pongyola megfogalmazás is valaminek a hiánya alapján definiálnunk magunkat. Nem hiszek abban, hogy a télapó létezik, de ez nem jelenti azt, hogy „télapónélküli”-ként kellene definiálnom magam.

Az agnoszticizmusnak azonban megvan a létjogosultsága, mert nem valaminek a nem-létezése alapján kínál definíciót, hanem egy bizonyos fajta gondolkodásmódot jelez, ami mindennel szemben megnyilvánul. Éppúgy agnosztikusnak szükséges lenni az istenekkel szemben, mint mondjuk egy új gyógyszerrel szemben, amelyről még nem nem láttunk meggyőző bizonyítékokat.

Egy rövid kis párbeszéd, ami talán jobban érzékelteti az agnoszticizmus lényegét:

- Hisz Ön abban, hogy tavaly január elsején én egy virágmintás, láthatatlan bugyit viseltem?
- Fogalmam sincs.
- Ezek szerint Ön abban hisz, hogy január elsején én NEM viseltem egy virágmintás, láthatatlan bugyit?
- NEM, nem jelenti azt. Egyszerűen azt jelenti, hogy nem tudom. És nem is érdekel igazán. De az életről eddig szerzett tapasztalataim alapján erősen valószínűtlen, hogy Ön vagy bárki más, bármikor is egy virágmintás, láthatatlan bugyit viselt volna.

Érdekességképpen: minden vallásos ember valójában egyúttal ateista. Hiszen kb. 4000 istenről van valamilyen történet a világon. Egy keresztény/zsidó/muszlim igazából 3999 istent tekintve ateista. Az agnosztikus egyszerűen eggyel tovább megy. (Richard Dawkins után)